A fényvisszaverő szövet, mint speciális funkcionális szövet, széles körben használatos a közlekedésben, a tűzvédelemben és más területeken. Lángálló{1}}tulajdonságai közvetlenül befolyásolják a használat biztonságát:
Anyagjellemzők: Az alapszövet általában üveg mikrogömbökből és szálkompozitokból készül. A különböző szálkombinációk közvetlenül befolyásolják az égési teljesítményt.
Biztonsági követelmények: Nyílt lángnak kitéve olyan jellemzőkkel kell rendelkeznie, hogy késleltesse az égést és csökkentse az olvadt cseppek mennyiségét, így időt kell fordítania a személyzet evakuálására.
Teljesítményegyensúly: Egyensúlyba kell hozni a fényvisszaverő képességet és a lángkésleltető{0}}teljesítményt, elkerülve az alapvető funkciók feláldozását a lángállóság érdekében.
A fényvisszaverő szövet égésgátló{0}}teljesítményének értékelésekor érdemes megjegyezni a következő paramétereket:
Utólángidő: Az az időtartam, ameddig az anyag tovább ég a tűzforrás eltávolítása után.
Károsodási hossz: Az elszenesedett terület függőleges tágulási tartománya égés után.
Olvadt cseppek képződése: hoz-e létre égő cseppeket, és hogy képes-e meggyújtani más anyagokat.
Főbb szempontok, amelyeket figyelembe kell venni az égésgátló vizsgálat során:
Mintafeldolgozás: A mintát a vizsgálat előtt legalább 24 órán keresztül állandó hőmérsékletű és páratartalmú környezetben kell egyensúlyba hozni.
Tűzforrás szabályozása: Használjon meghatározott méretű lángot, és tartson fenn 45 fokos érintkezési szöget a mintával.
Környezeti szimuláció: Vegye figyelembe a tényleges használati forgatókönyv-tényezőket, mint például a szellőzési feltételek és a minta beépítési módszerek.
Adatrögzítés: Egyidejűleg rögzíti az égési jelenségeket és a mennyiségi adatokat, például a füstképződés jellemzőit.
